Nulladik kilométertől a globális piacig

Kategória: Tanácsok | Cikk Gyors olvasása
MEGOSZTÁS

A Bridge Budapest hazánkból indult, gyorsan fejlődő és nemzetközileg sikeres vállalkozások együttműködésével jött létre, az alapítók között a Prezi, a Ustream és a LogMeIn vezetőit találjuk. Céljuk, hogy minél több hasonló sikertörténetet ismertessenek meg a magyar fiatalokkal. A tehetséges fiatalokat idén is ösztöndíjprogrammal támogatják.

A nulladik kilométertől a globális piacig – interjú Pistyur Veronikával, a Bridge Budapest vezetőjével ...

Nulladik kilométertől a globális piacig

Nulladik kilométertől a globális piacig

A Bridge Budapest hazánkból indult, gyorsan fejlődő és nemzetközileg sikeres vállalkozások együttműködésével jött létre, az alapítók között a Prezi, a Ustream és a LogMeIn vezetőit találjuk. Céljuk, hogy minél több hasonló sikertörténetet ismertessenek meg a magyar fiatalokkal. A tehetséges fiatalokat idén is ösztöndíjprogrammal támogatják.

ÁO.: Az Egyesületetek alapítói és támogatói mind sikeres, globálisan is ismert cégek (Prezi, Ustream, NNG) alapítói, akik Magyarországról indították el vállalkozásaikat. Hogyan alakult ki ez a szakmai összefogás?

Pistyur Veronika: Nagyjából 3 éve ült le először egymással beszélgetni az első három alapító cég, a Prezi, a Ustream és a LogMeln. Ekkor még csak párszáz ember tudott a startup közösség létéről és az alapító cégek által vallott új típusú vállalati kultúráról. A hazai közönség még csak a médiának a„tech” rovataiból hallott csak ezekről a cégekről. Mintha két külön világról beszélnénk, amelyek között nem volt átjárás: ezt érezték az alapítók is, hogy ha ők itt, Magyarországon szeretnének működni, akkor szükség van egy átjárási lehetőségre a szélesebb nyilvánosság, a véleményformálói kör, az újságírók és a „startup” ökoszisztéma között.

ÁO.: Mik voltak a főbb inspirációitok a további együttműködéshez?

P.V.: Az alapítók azt érezték, hogy amit ők létrehoztak, az nem egy varázslatból született: volt egy ötletük, aminek a megvalósítáért nagyon sokat dolgoztak, és persze szerencséjük is volt. Az volt a nagy különbség a korábbi cégekhez képest, hogy náluk már a nulladik kilométertől a globális piac volt a célállomás, és ez a piaci környezet nagyon más viszonyokat hozott létre, így más sikereket tett lehetővé, mint ha valaki csak a lokális méretek között gondolkodik. Azt is érzékelték, hogy fura az, hogy ezekből a sikerekből nincsen több és nem is hallunk róluk. Ha nem kezdünk el ezekről a történetekről beszélni, akkor senki se fogja elhinni, hogy márpedig ezt meg lehet csinálni Budapestről indulva is.
Azt is szomorúan konstatálták, hogy Magyarországon jelen van egy olyan lebeszélő közeg is, amely egy ötlet kibontakozását is nehezen teszi lehetővé, mert már az első pillanatban azt mondják, hogy nem éri meg belefogni, hiszen úgyis kudarc lesz belőle.

ÁO.: Mi ez a sokat emlegetett „startup” üzleti modell, amelyben hisztek?

P.V.: Ez egy nehéz kérdés, nincs általános konszenzus az elnevezést illetően. Szerintem ez egy öndefiníciós kérdés, tehát aki annak gondolja magát, az az, nem gondolom, hogy határt kellenehúzni mondjuk 200 főnél, vagy 3 évnél. Simán lehet a szolgáltatástól, illetve terméktől függően a 200 fős cég is induló vállalkozás, miközben más szektorban a 200 fős vállalkozás az már olyan irdatlan méret, amikor már nem beszélhetünk kezdő vállalkozásról.
Leginkább két megközelítést szeretek. Az egyik egy nagyon egyszerű, ami minden olyan vállalkozást, amely a globális piacot tekinti az elsődleges terepének és megvan benne a gyors növekedés, azt „startup”-nak tekinthetjük. A másik szempont, amit szeretek használni az, hogy ezek olyan globális piacra lépő vállalkozások, amelyek valamilyen olyan problémára keresnek megoldást, amelyekre már alakultak ki korábban megoldások, de az általuk kínált megoldás valamilyen szempontból gyorsabb, hatékonyabb, illetve újszerű.
További jellemző, hogy elképesztően magas a kockázata annak, hogy amibe belevágnak, az nem sikerül, és ezt a világot is ezek a kockázatok jellemzik. Nagyon sok történetből nem lesz sikertörténet, hanem csak egy tanulási folyamat alakul ki belőle. Ez a klasszikus vállalkozói környezetben nem feltétlenül szokványos, hogy ilyen hozzáállással lép be valaki. Nagy a kockázat, de nagy a siker lehetősége is.

ÁO.: Mik a legfőbb céljaitok a tehetséges fiatalok támogatásával?

P.V.: Nincsenek számszerűsíthető céljaink, sokkal inkább olyasmiket fogalmaztunk meg, hogy szeretnénk a fiatalok számára egy életreszóló élményt adni, és valamilyen opciót megmutatni abból, hogy a világnak létezik ez a szelete is, amit vállalkozásnak hívnak. Erről a világról tapasztalatunk szerint keveset tudnak a fiatalok, még akkor is, ha ma már a „startup”-okról van szó mondjuk a Közgázon, mégsem igazán tudják, hogy a gyakorlatban mit jelent.

ÁO.: Egyáltalán kik azok a tehetséges fiatalok, akiket szeretnétek bevonzani ezzel a lehetőséggel?

P.V.: Szeretnénk, hogy kinyíljon a világ bármelyik fiatal számára, hogy ezek a megszerzett tapasztalatok tovább oszthatóak legyenek, hiszen csak pár embernek tudjuk biztosítani, – eddig 14-nek – hogy elvisszük őket a Szilícium-völgybe vagy Ázsiába. A legkiemeltebb szempont az volt és maradt is, hogy ezek a történetek minél több helyre eljussanak.

ÁO.: Hogyan próbáljátok ezeket a történeteket tovább osztani és minél több emberhez eljuttatni?

P.V.: Az ösztöndíjasok blogposztokat írnak, videókat készítenek, amelyeket többen el tudnak olvasni és meg tudnak nézni, s így inspirálni tudják generációjukat. Ez működik, hiszen az eddigi 14 fiatalon keresztül tízezreket értünk már el ezekkel az élményekkel.

ÁO.: Milyen képességekkel kell rendelkeznie az ideális jelöltnek?

P.V.: Olyan fiatalok, akik nyitottak az új tapasztalatokra. A nyitottság nem exhibicionalizmust jelent, hanem inkább azt a képességet, hogy szeresse megosztani a tapasztalatait és élményeit másokkal. A betöltött18. életév és az angol nyelvtudás a minimum kritériumok, hiszen ebben a közegben enélkül nem lehet működni. Szeretnénk olyan fiatalokat találni, akiknek vannak gondolataik a tankönyveken túl, nem csak sémákban gondolkodnak, hanem látszik valamilyen egyedi megközelítés.

ÁO.: Mik azok a legfontosabb képességek, amelyek szerintetek a 21. században szükségesek?

P.V.: Azt gondolom, hogy egyfajta együttműködési képesség talán a legfontosabb. Ezen kívül sok olyan összetevő van, amelyek még segíthetik az előrejutást, de egy bizonyos csodareceptben nem hiszek.

ÁO.: Hogyan kell elképzelni az ösztöndíjprogramot?

P.V.: Négy terület van, ezek a marketing, a design, a sales és a computer science ahová tudunk fiatalokat vinni, mert ezek a cégek ezeken a területeken tudnak jelentőset mutatni.

ÁO.: Mik azok a főbb lehetőségek, amelyeket biztosítotok a programban résztvevőknek?

P.V.: Minden költségét álljuk az ösztöndíjasoknak, a repülőjegyet, szállást, továbbá kapnak fizetést is az ott eltöltött időért, amit mi napidíjnak hívunk. Segítünk a vízummal kapcsolatos ügyintézésben, illetve kapnak vagy egy okostelefont, vagy egy kamerát, hogy az élményeiket meg tudják örökíteni.

ÁO.: Mely országokban és mennyi ideig vehetnek részt és szerezhetnek tapasztalatot a kiválasztott fiatalok?

P.V.: Hivatalosan 1 hónapra szól a gyakorlat, de általában tovább szoktak maradni. Mindenkinek lehetővé tesszük, hogy a megengedett 3 hónapos időkeretét maximálisan kihasználja. Idén 3 területre lehet utazni, az Egyesült Államokban San Francisco és Atlanta a célállomás, Ázsiában pedig Japán és India.

ÁO.: A Bridge Budapest ösztöndíjat biztosít újságíróknak is. Miért tartjátok fontosnak azt, hogy a magyar újságírók is tapasztalatot szerezzenek ezeknél a cégeknél?

P.V.: Mert létfontosságú, hogy megértsék ezt a kultúrát, hiszen a történetmesélésben ők a kulcsszereplők. Ha ők nem értik ezt a világot, nem látják a jelentőségét, hatásmechanizmusát, belülről a működését, akkor az sok tekintetben félrevihet.

ÁO.: Mik a program eddigi tapasztalatai?

P.V.: Az első évben számunkra váratlan módon a hat ösztöndíjasból hárman elindították a saját vállalkozásukat itthon. A második évben sokkal inkább az együttműködésé lett a fő szerep, ott kevesebb vállalkozás indult el, viszont az ösztöndíjasok egymásra találtak bizonyos tekintetben. Ők maguk is azt érzik, hogy nagy lehetőséget kaptak a programtól és szeretnének is visszaadni a saját közegüknek. Önszerveződő módon, egyre aktívabban jelen vannak és keresik a közös együttműködési és ötletelési lehetőségeket.

ÁO.: Milyen vállakozói érdeklődési körrel bírnak az eddigi ösztöndíjasok?

P.V.: Nagyon vegyessel. A branding vállalkozástól a játékfejlesztésen át a gyerekeknek szóló oktatási programig terjed a paletta. Nem is ez a lényeg, hanem amit maguk is megfogalmaznak: hogy az önbizalmukban történik valami olyan változás, amitől elhiszik, hogy ez nekik is lehetséges, és ők is létrehozhatnak majd egy olyan céget, ami bárhol megállja a helyét a világon.

 

Interjú: Lehotai Orsolya (ÁO Gyakornoki Program)
Forrás: atlatszo.hu

Alkalmazott kell a StartUp Cégedbe?

Új embert keresel a cégedbe? Hozzánk naponta jelentkeznek elhivatott, tehetséges fiatalok. Ha motivált embert kerese

Alkalmazottat keresek a cégembe

Vissza

Címkék : bridge budapest, kepzes, befektetők

Hozzászólások :

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Oszd Meg a Cikket :


Szerző

Bártfai Balázs

Bártfai Balázs vagyok. 2003 óta valósítom meg a saját és mások ötleteit az Interneten. Több sikeres ötlet és pár kudarc áll a hátam mögött. Az automatizált megoldásokban hiszek. Ezért olyan stratégiákat dolgozok ki, amik folyamatosan szállítják a vevőket. Tudni akarod mások, hogyan lettek sikeresek és gazdagok? Kövesd az írásaimat.

Kapcsolódó cikkeink: